Április 5-én megnéztem a Fat, sick and nearly dead című dokumentumfilmet, ami megváltoztatta az életemet. Eldöntöttem, hogy első célként 10 napig saját magam által préselt zöldség és gyümülcsleveket fogok inni. Ha ez sikerül és még jól leszek, akkor 30 napig folytatom, ha még mindig egyben vagyok, akkor 60 nap lesz a végcél. 

Ettem egy kis paranyica sajtot, nem sokat és nagyon finom volt és utána elképesztő lelkiismeretfurdalásom lett. Basszus, csak eddig bírtam!? Aztán kinyitottam a szemem és hatalmas megkönnyebbüléssel nyugtáztam, hogy csak álmodtam. Minden oké. Átfordultam a másik oldalamra és elégedetten néztem ki az ablakon a tavaszi napsütésben úszó kertre. 

Ez emlékeztet arra, amikor abbahagytam a húsevést kb másfél éve. Igen, halat se. Az első hónapokban viszonylag sokszor álmodtam azt, hogy húst eszem, ugyanúgy lelki gyötrelem kísérte, majd felébredéskor megkönnyebbülés. Ebből következtetve, vélhetően néhányszor fogok még erről álmodni, hogy eszem valami nagyon finomat. 

Ma végre 90 százalékban elértem a normál állapotomat. Nincsen fáradság, energikusan gyaloglok az utcán. Azaz olyan, mintha ennék, mint mindenki más. Reggel már egyenesen a turmix kancsóból gyorsabban nyomtam le a 8 dl májtisztító lötyit.

Utána még  délelőtt jóga órán is voltam. Nagyon könnyű végig ülő helyzetben végzett gyakorlatok voltak. Az igazi teszt a spinning lesz. Főleg, hogy edzés előtt nem fogok L Carnitin tablettákat és mindenféle zsírégető gyorsító cuccokat beszedni, enélkül sokkal nehezebb lesz.

Utána hazafutottam, mert vártam a Tesco kiszállításra, rendeltem zöldségeket és gyümölcsöket 7000 Ft-ért. Volt egy kis elszámolási affér. Rendeltem kumquatból 3 darabot, gondoltam kipróbálom milyen lepréselve. A visszaigazolt számlámon 147 ft volt. A kiszállító mindezért viszont 9000 Ft-ot akart elkérni. 3 db-ot hozott, nem 3 kg-ot. Szépen visszaküldtem. Még 3 másik tétel összesen több volt 500 Ft-al, mint ami az én visszaigazolásomon, de e fölött már szemet hunytam. 

Közben elkészítettem magamnak egy gyors 6 decis gyümölcslevet indulás előtti fogyasztásra: 2 körtéből, 4 almából, egy szelet ananászból és 1 répából. És elvitelre délutánra zöldséglevet: 1 alma, 2 szelet cékla, egy marék spenót, 1 uborka, 4 répa. Az esti mozi (Feledés) előtt ittam 5 dl répalevet a Mammut préseldénél. Hazaérkezéskor csináltam vacsorát, ami 2 körtéből, 2 almából, egy doboz áfonyából, 1 répából állt. Csak a levéből..

5 nap alatt megtanultam mit nem éri meg lepréselni: Kis doboz áfonya, 900 Ft-ba kerül (7200 Ft/kg) és fél deci lé lesz belőle. Haha. Bio rukkola doboz, 1000 Ft és 1 dl lé lesz belőle. LOL.  

Amit kezdek lassan megszokni, az a rengeteg mosogatás, ugyanis naponta sok pohár "fogy", a gép alkatrészeit szintén minden préselés után el kell mosni. Valószínűleg be fogom azt a napi rutint állítani, hogy reggel megcsinálom az egész napos gyümölcslé és zöldséglé adagomat, így nem kell naponta háromszor neki állni. A padlót minden nap többször fel kell söpörni és minimum kétnaponta felmosni, mert mindenhova szétszóródnak a darabkák és hamar ragad tőle a padló. Ezt utálom az egész böjtben a legjobban, egész életemben arra használtam a konyhát, hogy egyek benne, nem arra, hogy főzzek és mosogassak. 

A bátyám családjával voltam délután a Gellért hegyen, majd a McDonald'sba ültünk be a gyerekek kívánságára. Előttem terült el két asztalon mindenféle mekis kaja, de mivel előtte is mindig utáltam, ez most nem hatott meg. Arra a tesztre vagyok kiváncsi, amikor valaki társaságában "kell" töltenem az időmet, aki majd előttem normális ételt eszik. És ilyen biztosan lesz a következő 2 hónapban.. Sőt, vannak szemét barátaim is, akik szivatásból nekiállnak kínálgatni. 

Arra a tudatállapotba kéne eljutni, hogy NEM. Érdekel. Az. Étel.  Ez még nem megy. Egy élet eddigi naponta többször gyakorolt rutinját nehéz levetkőzni. 

Fogyás: 0,7 kg tegnaptól. A kezdéstől 2,5 kg

Hangulat: oké

Fizikum: a Citadellán felfelé gyalogolva volt egy kis lihegés 

Szellemi teljesítmény: normális

energiaszint: 8/10